A kuvaiti modell

A növekvő szunnita ellenérzés ellenére az ország továbbra is példakép a síita lakosság integrációjában.

Kuvait, síita szunnita, síita szunnita muszlimok, világ muszlim lakossága, síita muszlimok, szunnita muszlimok, kuvaiti muszlimok, kuvaiti gazdaság, világhírekKuvaitban van a legnagyobb arányban – 35 százalékban – a síiták aránya az Öböl-menti arab államokban Bahrein után, de ez ellentétes azzal az elnyomó módszerrel, amellyel Szaúd-Arábia és Bahrein küzd síita lakosságával.

A 21. század a világ muszlimjai számára a legfurcsább időszak. A múlt század elejétől, amikor a reformerek uralták civil társadalmaikat a világi diktátorok alatt, egészen a végéig, amikor a demokráciára törekvően visszanyúltak egy eredetibb vagy tisztább iszlámhoz, úgy tűnt, hogy belső őrjöngésbe kerültek. A tiszta iszlámhoz való visszacsúszás elkerülhetetlenül szektássá vált a szunnita többség és a síita kisebbség között, nem is beszélve a többi deviáns szektáról, amelyeket a nagy szekták verekedése során eltaposnak.

Az Öbölben egy szörnyű testvérgyilkosság csírái vannak, ahogy a rejtett síita kisebbségek magabiztossá válnak az iszlám tisztaságba vonulása miatt: az évszázadok szakadozását rejtő pánarabizmus teret engedett, és az egyik serpenyős mozgást egy másik serpenyős mozgalom váltotta fel. A diktátorok faji alapon kötötték össze az arab nemzeteket; a demokrácia által vezérelt iszlám szétszedte őket.

Bizonyítékok vannak arra, hogy a muszlimok megőrülnek a demokrácia elfogadása után. A diktátorok által korábban korlátozott jogokkal felvértezve először demokratikus intézményeiket változtatják meg, kijelentve, hogy az iszlám nem más, ha nem demokratikus. Miután elvégezték a demokrácia alkotmánymódosításokkal történő kiigazítását, az iszlámhoz fordulnak, és a szektás magjáig rontják, humanizáló felhalmozódásait bűnös újításoknak tekintve.

Különösen figyelemre méltó Kuvait esete. Kuvait lakossága 2,5 millió volt (2006-ban), amelynek mindössze 45 százaléka volt kuvaiti arab. 35 százaléka más származású arab, 9 százaléka dél-ázsiai és 4 százaléka iráni volt. Kuvaitban van a legnagyobb arányban – 35 százalékban – a síiták aránya az Öböl-menti arab államokban Bahrein után, de ez ellentétes azzal az elnyomó módszerrel, amellyel Szaúd-Arábia és Bahrein küzd síita lakosságával. A kuvaiti síita, többségében Szaúd-Arábiából, Bahreinből és Iránból érkezett migránsok alkotják a szunnita arabok közül a legjobban integrált népességet, és ez az uralkodó al-Sabah családnak köszönhető.

Bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a szunnita kuvaiti egyre konzervatívabb kereskedőosztály nem mindig értett egyet al-Sabah politikájával, amely szerintük a síitákat a szunnita erejének felvízzésére használták fel az országban. Bizonyítékok is vannak,
hogy Kuvait magánszektorából pénzeszközöket bocsátottak a pakisztáni és iráni síita támadásra hajlandó terroristák rendelkezésére.

Valójában az al-Kaida embere, aki Amerika szeptember 11-ét tervezte, Kuvaitból származott. De az al-Sabah politikája sikeres volt
Nos, hogy Kuvait síita politikája a régió többi szunnita állama számára mintává válhat.

E politika megalapozottságát az igazolta, amikor Szaddám Huszein 1990-ben megtámadta Kuvaitot, és látta, hogy a síiták képezik az iraki megszállással szembeni kuvaiti ellenállás gerincét, és nem voltak hajlandók feladni a lehetetlen ellentmondásokat, miközben az al-Sabah család Szaúd-Arábiába menekült. Amikor az uralkodó, Jabir al-Sabah az Öböl-háború után visszatért Kuvaitba, a síiták megerősítették hűségüket hozzá, és a nemzeti egység szimbólumának tekintették őt.

A síita közösség fontos szerepet játszott Kuvait gazdaságában.

Tagjai hatékonyan dolgoznak a parlamentben, és kulcsfontosságú rendőri és katonai posztokat töltenek be.

Elmondható, hogy a kuvaiti síiták büszkék arra, hogy kuvaitiak, ellentétben a szaúd-arábiai síitakkal – ahol
állampolgári jogokat követelnek a hűség fejében – és Bahrein. Hogy ez a pluralista amir nem demokratikus beavatkozásának köszönhető, az teljesen nyilvánvaló a kuvaiti szunnita papság és az egyre konzervatívabb lakosság időnkénti dühös reakciójából.

A kuvaiti szunnita nehezményezi a tolerancia hivatalos politikáját. Egy 1985-ben dél-libanoni síita látogató Kuvaitba, a szerző, Fouad Ajami, ellenségeskedést keltett a helyi értelmiségiek körében, akik rossz színben látták síita hitét. Az alkalom
konferencia volt, amelyen Ajami felolvasott egy jelentést, amely jóváhagyta a politológia angol nyelvű oktatását Kuvaitban. Egy Bagdadi nevű kuvaiti író súlyos kritikát fogalmazott meg a szervezőknek, amiért meghívtak egy shu’ubit (kívülállót).

1983-ban öngyilkos merénylet történt az amerikai nagykövetség ellen, míg más helyeken, például az ország nagyvárosában.
kőolajfinomítót is sikertelenül célozták meg. A terroristákról kiderült, hogy Irán által ihletett síiák. 1981-ben ki
a Bahreinben letartóztatott 72 síita férfit, akik fontos helyszíneket próbáltak felrobbantani, és volt néhány kuvaiti állampolgár is.
Némi síita reakció válasz volt a kuvaiti szunnita arabok identitásának szigorítására.

Szeptember 11-én kivált a demokrácia. A kuvaiti kereskedő osztály felerősödő vallási reakciója hozta létre a két kuvaiti vérrel rendelkező, félig pakisztánit, Khalid Sheikh Mohammedet és Ramzi Yousefet. Yousef először Iránt vette fel, és felekezeti erőszakot folytatott, mielőtt csatlakozott az al-Kaidához Pakisztánban. Bombarobbanást okozott az iráni Mashhad szentélyében, amelyben 1994-ben 24-en haltak meg. Később Khalid pénzt gyűjthetett a gazdag kuvaiti kereskedőktől az al-Kaida számára, és ő lett a Világkereskedelmi Központ és a Világkereskedelmi Központ lerombolásának terve. támadás a Pentagon ellen
2001. szeptember 9-én.