A legkiválóbb külföldi egyetemek campusok megnyitásához nagyobb intézményi autonómiát igényel

A politika számos rendelkezést tartalmaz a felsőoktatás minőségének javítására. Első alkalommal került kiemelt célként a felsőoktatás nemzetközivé tétele.

Az IBC-k létrehozása Indiában jól illeszkedik az indiai hallgatók és tudósok mobilitása iránti törekvéséhez. (Expressz fotó: Tashi Tobgyal)

A Nemzeti Oktatáspolitika-2020 (NEP-2020), a negyedik a függetlenség óta, 2020 júliusában jelent meg, és heves vitákhoz vezetett az iskoláról és a felsőoktatásról. A politika legnagyobb kihívást jelentő aspektusa még azoknak a szempontoknak a megvalósítása, amelyekben konszenzus van. A korábbi oktatáspolitikákat (1968, 1986 és 1986, 1992-ben felülvizsgálva) világos látásmóddal rendelkező dokumentumokként méltatták. Ezek a politikák azonban a hibás végrehajtás miatt nem tudtak sok eredményt elérni.

A politika számos rendelkezést tartalmaz a felsőoktatás minőségének javítására. Első alkalommal került kiemelt célként a felsőoktatás nemzetközivé tétele. Az egyik ilyen rendelkezés a 100 legjobb világszínvonalú egyetem meghívása nemzetközi fióktelepek (IBC) megnyitására Indiában. A mögöttes feltételezés az, hogy a kutatás és az oktatás színvonalát nemzetközi szintre emelik, és lassítják az indiai hallgatók kifelé irányuló mobilitását. A legnagyobb kihívást az jelentené, hogy a legjobb egyetemek hajlamosak egy campus létrehozására Indiában. Nem sok ilyen egyetem rendelkezik ilyen szabályzattal. Ugyanakkor sok egyetem arra vágyik, hogy valóban globálissá váljon, és előfeltételként tartsa az intézményi mobilitást.

Az indiai felsőoktatás nemzetközivé válásának előzményei vannak. Számos kiváló külföldi egyetem működik együtt az indiai felsőoktatási intézményekkel, például IIT-ekkel és központi egyetemekkel a kutatás és a tudásátadás érdekében. Az együttműködést megerősítették az olyan kormányzati programok, mint a GIAN és a SPARC. A hagyományos bölcsesség azt diktálja, hogy a külföldi és indiai intézmények közötti meglévő kutatási és tudományos együttműködések megkönnyítenék az IBC-k Indiába való belépését.

A fióktelepek politikájában rejlő lehetőségek feltárása és a vezető egyetemek indiai érdeklődésének feltérképezése érdekében számos beszélgetést folytattak szakértőkkel, akadémiai adminisztrátorokkal és külföldi egyetemek globális vezetőivel. A viták érdekes pontokat vetnek fel. A legkiválóbb külföldi egyetemek hajlandóak pozitívan reagálni, feltéve, hogy kellő egyértelműséggel rendelkeznek az indiai fióktelepek működéséhez elengedhetetlen területek. Érdekes módon az ilyen egyetemek nem várnak olyan államilag támogatott infrastruktúrát, amelyet a Dubai Knowledge Hub kínál – amely készen áll a költözésre az egyetemen, irodaterületeken és egyéb létesítményekben. Az IBC-k alaposabb vizsgálata arra utal, hogy ezeket a kampuszokat az üzleti vállalkozások módjára a profit felhalmozásának vágya vezérli. Ez azt jelenti, hogy Indiának lehetővé kell tennie az IBC-k számára a jövedelmek hazaszállítását. A pénz kiáramlása nem feltétlenül 100 százaléka annak, amit ezek az egyetemek Indiában keresnek, de jelentős összegnek kell lennie. Jelenleg úgy tűnik, hogy nincs életképes modell az Indiában szerzett források visszaforgatásának és az anyaegyetemnek történő készpénzátutalások egyensúlyára.

A felsőoktatás nemzetközivé válásának kulcskérdése a tantárgyak és a kifizetődőnek tartott kutatási területek preferálása. A társadalom- és bölcsészettudományok általában nem szerepelnek a döntéshozók képzeletében – nem tekintik őket nyereséges vállalkozásnak. Úgy tűnik, e tekintetben megnyugtató változás történt. A külföldi intézmények azonban itt – és a tudomány- és üzletközpontú képzésekhez képest jóval nagyobb mértékben – nagyobb autonómiát követelnek a tanterv kialakításában, megváltoztatásában, az intézmény napi működésében, a nemet mondás szabadságában az iparágakban, sőt még abban is. az intézmény márkajelzéssel ellátott. A kedvező beállítottságú külföldi egyetemek az indiai intézményekkel egyenrangú bánásmódot várnak az állami finanszírozás és ösztöndíj kérdésében is. Cserébe hajlandóak IBC-ikben megvalósítani a felsőoktatásban a társadalmi befogadás indiai politikáját.

A felsőoktatás nemzetközivé válásának kapcsolódó aspektusa India élénk érdeklődése a külföldi hallgatók beáramlásának növelése iránt. A Study in India program 2018 áprilisában indult nagyvonalú ösztöndíjjal. A legjobb egyetemek arra ösztönzik hallgatóikat, hogy menjenek külföldre egy szemeszterre vagy egy évre. A többféle kultúra, tantárgy és pedagógia megismerését a kulturális tőke értékének és részének tekintik. India kétségtelenül potenciális célpont az ilyen külföldi tanulmányok megszerzésére, bár el kell ismerni, hogy ez nem történik nagy léptékben. Az IBC-k létrehozása Indiában jól illeszkedik az indiai hallgatók és tudósok mobilitása iránti törekvéséhez. Az IBC-k által fenntartott nemzetközi szabványok kellően vonzóak lennének a nemzetközi diákok számára, hogy felfedezzék és megtapasztalják az indiai oktatást és kultúrát.

Ez a cikk először 2021. január 22-én jelent meg a nyomtatott kiadásban „Az ajánlati levél után” címmel. Az író az Újdelhi Nemzeti Oktatási Tervezési és Adminisztrációs Intézetének Nemzetközi Együttműködési Osztályának helyettes tanácsadója. A kifejtett nézetek személyesek.